Meglepetéseket is tartogathat Donald Trump közel-keleti útja

Az amerikai elnökök külföldi útjait alapos tervezés előzi meg, amelyre a tanácsadók és a diplomaták általában bekészítenek pár olyan „sikert”, amit aztán az elnök az út során jelenthet be. Erre számítanak a Washingtont kívül-belül ismerő elemzők, köztük Mark Halperin amerikai riporter, aki műsorában arról beszélt, hogy mindenki elsősorban üzleti bejelentésekre számít, de várhatóan sor fog kerülni diplomáciai jellegű bejelentésre is az utazás során. Az első kisebb megeleptés már megtörtént: Trump már az út előtt belebegtette, hogy megszüntetik a Szíria elleni szankciókat, amit kedden meg is erősített. 

Donald Trump kedden szállt le Rijádban, hogy megkezdje négynapos közel-keleti útját. Az Axios előzetes beszámolója szerint a Katart és az Egyesült Arab Emírségeket is érintő utazás elsősorban arra fog koncentrálni, hogy a gazdag arab országok befektessenek az olyan amerikai iparágakba, mint a mesterséges intelligencia, a repülőgépgyártás, és a hadiipar. Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia kedden azonnal egy átfogó védelmi és beruházási megállapodást aláírásával kezdte. A Fox News beszámolója szerint az Egyesült Arab Emírségek várhatóan 1,4 ezer milliárdos befektetés mellett fogja elkötelezni magát, míg Katar 200-300 milliárd dollárt fog ígérni. 

Az orosz-ukrán háború lezárása

Európai szempontból a legfontosabb kérdés az ukrajnai háború gyors lezárása. Donald Trump közel-keleti útjának ez is potenciális pontja lehet, hiszen eddig az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos orosz-amerikai tárgyalásokra Szaúd-Arábiában került sor. Ezúttal más ország lehet a lehetséges közvetítő. 

Trump hétfőn a Fehér Házban felvetette, hogy megállna Törökországban, ahol Oroszország és Ukrajna béketárgyalásokra készül.

– mondta Trump. Ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij csütörtökön érkezik Ankarába, majd Isztambulba látogat. Az ukrán elnök felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy személyesen jelenjen meg a tárgyaláson. Az oroszok egyelőre nem nyilatkoztak azzal kapcsolatban, hogy ki képviselheti Moszkvát a tárgyalásokon. Trump valószínűleg csak akkor repülne Törökországba, ha Putyin is megjelenne. 

Iráni nukleáris tárgyalások 

A második Trump adminisztráció némi meglepetésre az elmúlt hónapokban újra tárgyalóasztalhoz ült Iránnal. Trump korábban egyértelművé tette, hogy el akarja kerülni, hogy a iszlám köztársaság atomfegyverhez jusson, de szerinte ez tárgyalásos módon is megvalósítható. 

A JNS oldalán Gabe Groisman amerikai újságíró arról írt, hogy a tárgyalások kritikusai azt állítják, hogy Trump tulajdonképpen az Obama féle atomalku új változatát szeretné megvalósítani, aminek a vége ugyanúgy egy iráni atomfegyver lenne.  

Trump a múlt héten így nyilatkozott: „Sokkal inkább egy erős, ellenőrizhető megállapodást szeretnék, amelynek eredményeként tényleg felrobbantjuk őket... – utalt az elnök az iráni centrifugákra – vagy egyszerűen megfosztjuk őket a nukleáris fegyvereiktől... 

Az iráni-amerikai tárgyalásokat Omán közvetíti, és az iráni külügyminiszter Trump érkezése előtt ellátogatott Szaúd-Arábiába is. 

Trump a körút első napján Rijádban egy befektetői fórumon megerősítette az álláspontját, hogy megegyezést szeretne Iránnal, és ígéretet tett arra, hogy az országnak soha nem lesz nukleáris fegyvere. 

– mondta Trump, de konkrét bejelentés nem történt. 

A túszok

Bár Izrael nem szerepel az elnök úticéljai között, de Katar igen, amely eddig közvetített a túsztárgyalásokon. A Hamász még mindig húsz izraelit tart fogva a Gáza alatti alagútrendszerben, köztük Omri Miran magyar származású családapát is. 

Még mielőtt Trump repülőre szállt volna, a Steve Witkoff vezette amerikai tárgyalócsapat egy meg nem nevezett közvetítő segítségével elérte, hogy a Hamász elengedje az amerikai származású Eden Alexandert, akit a terrorszervezet 2023. október 7-én rabolt el. A 21 éves fiút hétfőn horrorisztikus parádé nélkül adták át a Vöröskeresztnek. Trump Rijádban megerősítette elkötelezettségét a túszok hazahozatala és a háború lezárása mellett.

A gázai háborúval kapcsolatban nincs teljes egyetértés Izrael és az amerikai vezetés között. Trump jelezte, hogy szeretné, ha véget érne a háború, és valószínűleg örülne annak, ha ez amerikai segítséggel történne meg, de várhatóan nem fog nyomást helyezni Jeruzsálemre. 

Az amerikai elnök egyszer már beletörte a bicskáját az izraeli-palesztin béketárgyalásokba, mikor 2020-ban bemutatta az „évszázad béketervét”, amely azonban nem valósult meg. 

Ábrahám-egyezmények

Trump első elnökségének egyik legnagyobb külpolitikai sikere az Ábrahám-egyezmények voltak, amely során Izrael és több arab nemzet is normalizálta a kapcsolatait. Ez a diplomáciai folyamat Biden alatt elakadt. A cél eredetileg az volt, hogy elvezessen egy szaúdi-izraeli normalizációhoz. Azonban a szaúdiak ezt mindig egy palesztin állam létrehozásához kötötték. 

Egyes jelentések szerint ugyanis a Trump-kormány olyan polgári nukleáris megállapodást kötne Szaúd-Arábiával, amelynek megkötését a korábbiaktól eltérően nem tennék függővé attól, hogy Rijád és Jeruzsálem normalizálja a kapcsolatait. A JNS arról számolt be, hogy nemrég a szaúdiak jelezték: csak abban az esetben lehet szó a normalizációról, ha véget ér a gázai háború, és Izrael lépéseket tesz egy palesztin állam létrehozása felé. 

Trump kiszámíthatatlan diplomáciai húzásairól ismert, így könnyen lehet, hogy a belebegtetett diplomáciai siker, – amely nyilván nem véletlenül lett kiszivárogtatva – , olyasvalami, amire senki sem számít. De az is előfordulhat, hogy elmarad, hiszen a pénzesőt is sikerként könyvelheti el az elnök bázisa. 

Nyitókép: Brendan SMIALOWSKI / AFP